8/2025. NGM rendelet: elindult az e-pénztárgép-rendszer

2025. április 1-jén hatályba lépett a 8/2025. (III. 31.) NGM rendelet, amely létrehozta az e-pénztárgépek részletes forgalmazási, engedélyezési és üzemeltetési szabályrendszerét. A jogszabály meghatározta a hardveralapú és a felhőalapú e-pénztárgépek fogalmát, kötelező funkcióit, műszaki követelményeit, valamint a NAV típusvizsgálatának és forgalmazási engedélyezésének kereteit. Nem minden rendelkezés lépett azonban azonnal hatályba: az e-pénztárgépek tényleges használatára vonatkozó szabályok jelentős része 2025. július 1-jén indult.

A rendeletet 2025. március 31-én hirdették ki, de főszabály szerint 2025. április 1-jén lépett hatályba. Az eredeti szövegben szereplő „március 31-én hatályba lépett” megfogalmazás ezért pontatlan.

Miért volt szükség külön e-pénztárgép-rendeletre?

A hagyományos online pénztárgépek részletes műszaki és üzemeltetési rendszerét korábban külön szabályozás rendezte. Az e-pénztárgép azonban eltérő technológiai modellt használ: nem pusztán a meglévő online pénztárgép újabb változata.

Az új rendszerben megjelenik:

• az elektronikus nyugta, vagyis az e-nyugta;
• a NAV által működtetett nyugtatár;
• a vásárlói alkalmazással történő nyugtaátvétel;
• a hardveralapú és felhőalapú e-pénztárgép külön kategóriája;
• az új adóügyi egység;
• a digitális bizonylatok sértetlenségét igazoló ellenőrző kód;
• az online e-pénztárgép-napló;
• az új engedélyezési és típusvizsgálati rendszer.

Ezekhez olyan szabályokra volt szükség, amelyek nem illeszthetők egyszerűen a 2013-ban bevezetett online pénztárgépes modellhez.

Kétféle e-pénztárgépet határozott meg a rendelet

A jogszabály egyik legalapvetőbb rendelkezése szerint az e-pénztárgép:

• hardveralapú, vagy
• felhőalapú

lehet.

Hardveralapú e-pénztárgép

A hardveralapú rendszerben egy fizikailag elkülöníthető, zárt adóügyi egység végzi az adóügyi adatok létrehozását, tárolását és továbbítását.

Az adóügyi egység:

• létrehozza az előírt bizonylatokat és nyilvántartásokat;
• biztonságosan tárolja az adatokat;
• mobil adatkommunikációt biztosít;
• titkosított kapcsolatot tart fenn a NAV rendszerével;
• kezeli az offline működés alatt létrejött adatokat;
• biztosítja az adóügyi funkciók elkülönített működését.

Ez a kategória használható a jelenleg online pénztárgépre kötelezett vállalkozásoknál is.

Felhőalapú e-pénztárgép

A felhőalapú rendszerben az üzemeltető telefonjára vagy más kezelőeszközére telepített alkalmazás, a forgalmazó infrastruktúrája és a NAV felhőalapú adóügyi modulja együtt látja el az e-pénztárgépi funkciókat.

Ez a megoldás kisebb beruházással használható, de működéséhez folyamatos internetkapcsolat szükséges.

A két rendszer nem minden esetben helyettesíti egymást. Az online pénztárgépre kötelezett tevékenységnél csak hagyományos online pénztárgép vagy engedélyezett hardveralapú e-pénztárgép használható.

Nem minden rendelkezés lépett egyszerre hatályba

A rendelet lépcsőzetes hatálybalépést írt elő. Ez az egyik legfontosabb részlet, amely az eredeti rövid cikkből hiányzott.

Ezért szakmailag nem pontos úgy fogalmazni, hogy 2025. április 1-jén az e-pénztárgépek teljes rendszere minden részletében elindult.

Áprilisban a szabályozási és fejlesztési keret vált alkalmazhatóvá, míg az üzemeltetők számára fontos használati szabályok jelentős része július 1-jétől lépett hatályba.

Mit jelentett a rendelet a fejlesztők számára?

A jogszabály kihirdetésével a gyártók és szoftverfejlesztők konkrét, jogszabályba foglalt követelményrendszer alapján tervezhették meg az új készülékeket.

A rendelet mellékletei meghatározzák többek között:

• az e-pénztárgépek kötelező funkcióit;
• a szükséges kijelzőket és perifériákat;
• a nyomtatással kapcsolatos követelményeket;
• az adatkommunikáció szabályait;
• a biztonsági és titkosítási követelményeket;
• a szoftverfrissítés feltételeit;
• az offline működés szabályait;
• a naplózás és hibakezelés módját;
• a bizonylatok kötelező adattartalmát;
• a speciális pénztárgépkategóriák követelményeit.

A rendelet önmagában azonban nem adott választ minden implementációs részletre. A fejlesztőknek a NAV fejlesztői dokumentációját, az XSD-sémákat és az engedélyezési eljárás során közzétett további műszaki anyagokat is követniük kellett.

Mit kell teljesíteni a forgalmazási engedélyhez?

E-pénztárgépet kizárólag érvényes NAV-forgalmazási engedéllyel lehet forgalmazni, üzembe helyezni és használni.

A forgalmazási engedély megszerzéséhez szükséges többek között:

1. a jogszabály szerinti tartalmú engedélykérelem benyújtása;
2. a készülék és a kapcsolódó szoftver műszaki dokumentációjának átadása;
3. a forgalmazó személyi, szervezeti és ügyfélszolgálati feltételeinek igazolása;
4. a szükséges igazgatási szolgáltatási díj megfizetése;
5. a NAV által végzett típusvizsgálat sikeres teljesítése;
6. a kötelező műszaki és biztonsági követelmények igazolása;
7. a kiállított bizonylatok jogszabályi megfelelőségének ellenőrzése;
8. a jóváhagyott etalonpéldány és dokumentáció biztosítása.

A működő prototípus vagy egy bemutatón használt készülék nem tekinthető engedélyezett e-pénztárgépnek.

A fejlesztés elkészülte és a NAV forgalmazási engedélyének megszerzése két külön mérföldkő.

Mit vizsgál a NAV?

A NAV típusvizsgálata nem korlátozódik arra, hogy a készülék képes-e nyugtát kiállítani.

Az ellenőrzés kiterjedhet:

• a hardver és a szoftver együttműködésére;
• az e-nyugta helyes létrehozására;
• a bizonylatok adattartalmára;
• a NAV felé történő adatkommunikációra;
• a nyugtatárba küldött adatok helyességére;
• a hálózati hiba kezelésére;
• az offline működésre;
• a sztornó- és módosító folyamatokra;
• a jogosultságkezelésre;
• a frissítési és biztonsági folyamatokra;
• a rendszer manipulálhatóságával szembeni védelemre.

Sikeres típusvizsgálat nélkül nem adható ki forgalmazási engedély.

Milyen bizonylatokat kezel az e-pénztárgép?

A rendelet az adóügyi bizonylatok körébe sorolja többek között:

• az e-nyugtát;
• az egyszerűsített számlát;
• a számlát;
• a napi forgalmi jelentést;
• a módosító és érvénytelenítő bizonylatokat;
• a napnyitás bizonylatát;
• a pénzmozgási bizonylatot.

Nem minden opcionális funkciót kell minden készüléknek biztosítania, de a jogszabály egységes keretet teremtett a bizonylatok előállítására, továbbítására és ellenőrzésére.

Mi az e-nyugta?

Az e-nyugta elektronikus formában létrehozott és megőrzött adóügyi bizonylat. Nem egyszerűen egy nyugta lefényképezett vagy e-mailben elküldött változata.

Az e-pénztárgép:

1. létrehozza a bizonylat előírt adattartalmát;
2. ellenőrző kódot képez;
3. továbbítja az adatokat a NAV rendszerébe;
4. a bizonylatot elérhetővé teszi a nyugtatárban;
5. szükség esetén papíralapú másolatot nyomtat.

A vásárló megfelelő azonosítás után a vevői alkalmazásában is hozzáférhet az elektronikus nyugtához.

Teljesen megszűnik a papírnyugta?

Nem. Az e-nyugta elsődleges formája elektronikus, ezért nem kell minden értékesítésnél automatikusan papírt nyomtatni.

Ugyanakkor az e-pénztárgéphez nyomtatási lehetőséget is biztosítani kell, mert:

• a vásárló kérheti a nyugta papíralapú másolatát;
• papíralapú számla is kiállítható;
• bizonyos üzemeltetési helyzetekben szükség lehet nyomtatásra;
• a bizonylat átadását a vevő számára biztosítani kell.

A rendelet tehát nem a nyomtatók teljes eltűnését, hanem a kötelező, minden tranzakciót érintő papírnyomtatás csökkentését alapozta meg.

Mi a nyugtatár szerepe?

A nyugtatár a NAV által működtetett központi rendszer, amely fogadja és megőrzi az e-pénztárgépek által továbbított bizonylatokat.

A központi tárolás lehetővé teszi:

• a digitális bizonylatok hosszú távú megőrzését;
• a vásárlói visszakeresést;
• a vállalkozás nyugtaadat-szolgáltatásának automatizálását;
• az adatok hatósági ellenőrzését;
• a bizonylatok sértetlenségének ellenőrzését;
• a garanciális és fogyasztóvédelmi ügyintézés támogatását.

Mit jelentett a rendelet a vállalkozásoknak?

A rendelet hatálybalépésekor a vállalkozásoknak még nem kellett azonnal új készüléket vásárolniuk.

A gyakorlati következmények ekkor még elsősorban a fejlesztőket, forgalmazókat és a NAV-ot érintették. A vállalkozások számára a legfontosabb üzenet az volt, hogy:

• megkezdődött az új pénztárgéprendszer szabályozott bevezetése;
• 2025. július 1-jétől használhatóvá válhattak az engedélyezett típusok;
• a felhőalapú és hardveralapú megoldás eltérő célcsoportot szolgál;
• az online pénztárgépeket nem kellett azonnal lecserélni;
• a konkrét készülékek megjelenése a NAV engedélyezési folyamatától függött.

Mikor jelentek meg az első engedélyezett e-pénztárgépek?

A rendelet kihirdetésekor még nem állt rendelkezésre engedélyezett e-pénztárgép.

Az első engedélyek 2025. július 1-jén váltak véglegessé:

Ezek a NAV saját alkalmazásának forgalmazási engedélyei voltak. A 2026. április 17-én frissített nyilvános engedélylistán hardveralapú e-pénztárgép még nem szerepelt.

A rendelet hatálybalépése nem jelentette azt, hogy azonnal megvásárolhatóvá váltak az új készülékek. A tényleges piaci megjelenéshez minden típusnak külön forgalmazási engedélyt kellett szereznie.

Módosult-e később a rendelet?

Igen. Az eredeti, 2025. március 31-én kihirdetett szöveget később módosították.

A 39/2025. (XII. 19.) NGM rendelet több műszaki, biztonsági és engedélyezési előírást pontosított. A módosított szabályokat a folyamatban lévő engedélyezési eljárásokban is alkalmazni kellett.

Ez természetes következménye annak, hogy egy új és technikailag összetett rendszer gyakorlati bevezetése során további pontosításokra lehet szükség.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az eredeti rendelet hiányos vagy alkalmazhatatlan lett volna. A 2025-ös rendelet biztosította azt a jogi alapot, amelyre a későbbi műszaki dokumentációk, engedélyezési eljárások és módosítások épülhettek.

Gyakori félreértések

2025. március 31-én lépett hatályba a rendelet?

Nem. Március 31-én hirdették ki, főszabály szerint pedig 2025. április 1-jén lépett hatályba.

Április 1-jétől már használhatók voltak az e-pénztárgépek?

Nem teljes körűen. A használatra vonatkozó fejezet és több kapcsolódó rendelkezés 2025. július 1-jén lépett hatályba. Emellett csak érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező típus volt üzembe helyezhető.

A rendelet megjelenése automatikusan engedélyezte a fejlesztés alatt álló gépeket?

Nem. Minden e-pénztárgép-típusnak külön NAV forgalmazási engedélyt kell szereznie.

A felhőalapú e-pénztárgép minden online pénztárgépet kiválthat?

Nem. Az online pénztárgépre kötelezett tevékenységnél hardveralapú e-pénztárgép vagy a még engedélyezetten használható online pénztárgép szükséges.

Az e-nyugta miatt egyáltalán nem kell többé nyomtató?

Nem. A papíralapú másolat kiadásának lehetőségét biztosítani kell, ha azt a vásárló kéri.

A rendelet óta változatlanok a műszaki előírások?

Nem. A jogszabályt és a kapcsolódó fejlesztői dokumentációkat később is módosították és pontosították.

Összegzés

A 8/2025. (III. 31.) NGM rendelet megjelenése valóban alapvető mérföldkő volt az e-pénztárgépek magyarországi bevezetésében. Meghatározta a hardveralapú és felhőalapú rendszerek fogalmát, kötelező funkcióit, műszaki követelményeit, valamint a NAV engedélyezési és típusvizsgálati eljárását.

A rendelet azonban nem 2025. március 31-én, hanem főszabály szerint április 1-jén lépett hatályba. Az e-pénztárgépek használatára és több üzemeltetési területre vonatkozó szabályok csak 2025. július 1-jén váltak alkalmazhatóvá.

A jogszabály hatálybalépése nem jelentette azt sem, hogy azonnal elérhetővé váltak a készülékek. A fejlesztőknek el kellett készíteniük a hardvert és a szoftvert, majd minden típusnak sikeresen teljesítenie kellett a NAV engedélyezési eljárását.

Az első engedélyezett megoldások 2025. július 1-jén jelentek meg a NAV ePénztárgép Android- és iOS-alkalmazásával. A hardveralapú készülékek engedélyezése ettől elkülönülő, hosszabb fejlesztési és vizsgálati folyamat maradt.

Hivatalos források: 8/2025. (III. 31.) NGM rendelet , NAV – Az e-pénztárgépeké a jövő; ma lépett hatályba a rendelet , NAV – E-pénztárgép forgalmazási engedélyek , NAV – E-pénztárgép fejlesztői és forgalmazói dokumentumok