E-pénztárgép tesztprogram: 100 vállalkozás jelentkezhetett

A PénztárgépNagyker.hu 2025 májusában zárt körű e-pénztárgép-tesztprogramot hirdetett meg száz meglévő ügyfele számára. A közlés szerint a résztvevők egy hónapon keresztül próbálhatták volna ki a fejlesztés alatt álló hardveralapú készülékeket, visszajelzésekkel segítve a véglegesítésüket. Fontos azonban, hogy ez nem NAV által szervezett program volt, és egy tesztkészülék nem használható engedélyezett pénztárgép helyett éles nyugtaadásra.

A száz résztvevős program egy forgalmazói kezdeményezés volt. Nem tévesztendő össze a NAV típusvizsgálatával, a forgalmazási engedélyezéssel vagy bármilyen állami támogatási programmal.

Mit hirdettek meg 2025 májusában?

A 2025. május 18-án közzétett tájékoztatás szerint egy akkor még meg nem nevezett gyártó három új, hardveralapú e-pénztárgép-modellt fejlesztett.

A program meghirdetett fő feltételei:

• legfeljebb száz vállalkozás vehetett volna részt;
• a jelentkezés a PénztárgépNagyker.hu meglévő ügyfeleinek szólt;
• a tesztidőszak tervezett hossza egy hónap volt;
• a készüléket ingyenesen adták volna használatra;
• a résztvevőknek tapasztalatokat és hibajelzéseket kellett volna küldeniük;
• a közlés szerint a teszt után a készülék a résztvevőnél maradhatott volna.

A program tehát nem általános, minden vállalkozás számára elérhető pályázatként jelent meg, hanem meghívásos vagy előzetes kiválasztáson alapuló ügyfélprogramként.

Hivatalos NAV-program volt?

Nem. A programot nem a NAV írta ki, finanszírozta vagy szervezte.

A NAV feladata ebben a folyamatban:

• a forgalmazási engedélyezési eljárás lefolytatása;
• a készülék típusvizsgálata;
• a műszaki és bizonylatolási követelmények ellenőrzése;
• a teszteléshez szükséges speciális AP-szám kiadása;
• sikeres eljárás esetén a forgalmazási engedély kiadása.

A résztvevők száma, a készülékek ingyenes átadása és a későbbi kedvezmény a forgalmazó vagy a gyártó saját üzleti vállalása volt.

A „száz ingyenes készülék” nem állami támogatás, nem NAV-akció és nem jogszabályon alapuló jogosultság.

Mit lehet tudni a három készülékről?

A program eredeti meghirdetése nem nevezte meg a gyártót, és nem közölt részletes műszaki adatlapot.

A nyilvános közlés alapján csak annyi volt ismert, hogy:

• három különböző hardveralapú modellt terveztek;
• a készülékeket valós használati környezethez szánták;
• a fejlesztő felhasználói visszajelzéseket kívánt gyűjteni;
• a NAV-engedélyezési folyamat megkezdése még a program jövőbeli lépése volt.

Nem volt nyilvánosan ellenőrizhető:

• a gyártó pontos neve;
• a készülékek típusszáma;
• a processzor, memória és kijelző műszaki adata;
• az adóügyi egység végleges kialakítása;
• a támogatott perifériák listája;
• a szoftverfunkciók végleges köre;
• a forgalmazási engedély iránti kérelem státusza;
• a piaci megjelenés garantált időpontja.

Ezért a „három elkészült e-pénztárgép” helyett szakmailag pontosabb három fejlesztés alatt álló vagy tesztelésre előkészített modellről beszélni.

Hogyan lehet engedély nélküli készüléket tesztelni?

Az e-pénztárgépekről szóló rendelet külön szabályozza a forgalmazói tesztelés céljából rendszerbe állított készülékeket.

A NAV a forgalmazó kérésére speciális AP-számot adhat a tesztkészülékhez. Ennél az AP-szám első karaktere T betű lehet.

Például egy tesztazonosító formája:

T01000001

A T kezdetű AP-számmal rendszerbe állított e-pénztárgép azonban kizárólag:

• tesztelési, vagy
• oktatási

célra használható.

A T kezdetű AP-szám nem forgalmazási engedély. A tesztkészülék nem válik tőle a vállalkozás hivatalos pénztárgépévé.

Mit jelent a valós üzleti környezetben végzett teszt?

Valós üzleti környezetben hasznos információ gyűjthető a készülék:

• kezelési sebességéről;
• érintőképernyőjéről vagy billentyűzetéről;
• nyomtatójának működéséről;
• akkumulátoros üzemidejéről;
• hálózati kapcsolatáról;
• termékkeresési és értékesítési folyamatairól;
• perifériákhoz való kapcsolódásáról;
• hibajelzéseinek érthetőségéről;
• frissítési és szinkronizációs folyamatáról.

Az üzletben végzett teszt azonban nem jelentheti azt, hogy az engedély nélküli készülék önállóan teljesíti a vállalkozás nyugtaadási kötelezettségét.

Az éles értékesítést továbbra is:

• szabályosan üzembe helyezett online pénztárgéppel;
• már engedélyezett e-pénztárgéppel;
• vagy az adott tevékenységnél megengedett más szabályos bizonylattal

kell dokumentálni.

A tesztkészülék párhuzamosan követheti a műveleteket, de a teszt során előállított bizonylat nem feltétlenül használható az engedélyezett pénztárgép nyugtája helyett.

Mit vizsgálhatnak a tesztelők?

Egy vállalkozói tesztprogram elsősorban nem a NAV típusvizsgálatát helyettesíti. A felhasználói teszt célja más: a napi használat közben jelentkező gyakorlati problémák feltárása.

Milyen adatokat érdemes gyűjteni?

A „tetszik” vagy „nem tetszik” jellegű véleménynél sokkal értékesebb a pontos, visszamérhető hibajelzés.

Egy használható tesztjelentés tartalmazhatja:

• a készülék- és szoftververziót;
• a hiba pontos időpontját;
• a végrehajtott művelet lépéseit;
• a kijelzett hibaüzenetet;
• a hálózati kapcsolat állapotát;
• a kapcsolódó perifériákat;
• képernyőképet vagy videót;
• a hiba reprodukálhatóságát;
• a helyreállítás módját;
• a működést akadályozó vagy csak kényelmi problémát.

Így a fejlesztő nemcsak tudomást szerez a problémáról, hanem képes azt saját tesztkörnyezetében is megismételni.

Mi történik a vállalkozás adataival?

Egy valódi üzleti környezetben végzett teszt során a készülék hozzáférhet termék-, ár-, kezelői és tranzakciós adatokhoz. Ezek kezelése külön adatvédelmi és szerződéses kérdés.

A részvétel előtt tisztázni kell:

• milyen adatokat gyűjt a készülék;
• történik-e tényleges személyesadat-kezelés;
• ki az adatkezelő és ki az adatfeldolgozó;
• hová kerülnek a napló- és diagnosztikai adatok;
• mennyi ideig tárolják őket;
• hozzáfér-e a gyártó távolról a készülékhez;
• titkosítva történik-e az adatátvitel;
• hogyan törlik a tesztidőszak után az üzleti adatokat.

Tesztprogram esetén is csak a szükséges adatot szabad gyűjteni. A hibakeresés nem indokol korlátlan hozzáférést a vállalkozás teljes üzleti adatállományához.

Valóban megtarthatták a készüléket?

A program meghirdetése szerint a kiválasztott vállalkozások a tesztidőszak után végleg megtarthatták volna a készüléket.

Ez kereskedelmi ígéret volt, ezért a pontos feltételeket külön szerződésben kellett volna rögzíteni.

Különösen tisztázandó:

• ajándékozásról, kölcsönadásról vagy feltételes tulajdonátadásról van-e szó;
• ki viseli az esetleges adó- és számviteli kötelezettségeket;
• mi történik, ha a készülék nem kap NAV-engedélyt;
• frissíthető-e később engedélyezett konfigurációra;
• cserélni kell-e az adóügyi egységet vagy más hardverelemet;
• ki fizeti az átalakítás és üzembe helyezés költségét;
• van-e garancia a tesztkészülékre;
• visszakérhető-e a készülék sikertelen teszt esetén.

Egy tesztkészülék fizikai megtartása nem jelenti automatikusan, hogy az később szabályosan használható lesz e-pénztárgépként.

Az első 500 vásárlónak ígért kedvezmény

A 2025-ös közlés szerint a hivatalos forgalomba hozatal után az első ötszáz vásárló 50 százalékos áron juthatott volna hozzá az új készülékhez.

Ez szintén tervezett forgalmazói akció volt, amely csak akkor válhatott tényleges ajánlattá, ha:

• a készülék megszerezte a forgalmazási engedélyt;
• megkezdődött a sorozatgyártás;
• rendelkezésre állt a végleges listaár;
• a forgalmazó meghirdette a pontos részvételi feltételeket;
• meghatározták, mire vonatkozik az 50 százalékos kedvezmény.

A „félár” önmagában nem értékelhető a végleges listaár, az előfizetési díjak és a kapcsolódó szolgáltatási költségek nélkül.

Elindult-e ténylegesen a program?

A nyilvános 2025-ös felhívás programtervet és jelentkezési lehetőséget közölt. A későbbi tájékoztatás szerint a tényleges tesztelés kezdetét a NAV-engedély kiadásának időpontjához igazították.

Ezért nem helyes úgy fogalmazni, hogy száz vállalkozás már biztosan használta a készülékeket. A nyilvánosan ellenőrizhető információ a meghirdetett létszám és a tervezett feltétel volt.

A NAV jelenleg elérhető, 2026. április 17-én frissített engedélylistáján két felhőalapú e-pénztárgép szerepel. B kezdetű, hardveralapú forgalmazási engedély nincs feltüntetve.

A jelentkezés, a tesztprogram meghirdetése és a ténylegesen elindult, engedélyezett készülékekkel végzett teszt három különböző állapot.

Mi a különbség a vállalkozói teszt és a NAV típusvizsgálata között?

A NAV a típusvizsgálat során nem kizárólag a bizonylatok kinézetét ellenőrzi. A vizsgálat műszaki, biztonsági, kommunikációs és működési követelményekre is kiterjed.

Mit ellenőrizzünk egy hasonló program előtt?

1. Ki a gyártó és a forgalmazó? A szerződő fél pontosan azonosítható legyen.
2. Van már NAV-engedély? Ha nincs, egyértelműen tesztkészülékről van szó.
3. Milyen AP-számot használ? A forgalmazói tesztkészülék T kezdetű azonosítót kaphat.
4. Hogyan történik a szabályos nyugtaadás? Engedély nélküli készülék nem lehet az egyetlen fiskális rendszer.
5. Mit kell dokumentálni? Legyen pontos visszajelzési és hibabejelentési eljárás.
6. Ki kezeli az adatokat? Az adatvédelmi és távoli hozzáférési szabályokat írásban kell rögzíteni.
7. Mi történik a program után? Legyen egyértelmű a tulajdonjog, a garancia és az átalakítás költsége.
8. Mi történik sikertelen engedélyezés esetén? A tesztelő ne maradjon használhatatlan hardverrel vagy teljesítetlen kötelezettséggel.

Gyakori kérdések

A száz vállalkozásos program NAV-támogatás volt?

Nem. Egy forgalmazói ügyfélprogramként hirdették meg, nem állami vagy NAV által finanszírozott programként.

Használható tesztkészülék valódi értékesítésnél?

A működése valós körülmények között vizsgálható, de a T kezdetű AP-számos készülék kizárólag tesztelési vagy oktatási célra használható. Nem válthatja ki az előírt szabályos nyugtaadást.

Mit jelent a T betű az AP-számban?

Azt jelzi, hogy a készüléket forgalmazói tesztelési célra állították rendszerbe.

Biztosan megtartható volt a gép?

A felhívás ezt ígérte, de a tényleges jogokat és feltételeket a résztvevővel kötött szerződés határozhatta meg.

Ha megtartom, használhatom majd engedélyezett e-pénztárgépként?

Csak akkor, ha a konkrét típus engedélyt kap, és a tesztkészülék az engedélyezett konfigurációra szabályosan átalakítható és üzembe helyezhető.

Van már engedélyezett hardveralapú típus?

A NAV jelenleg elérhető, 2026. április 17-én frissített listáján nem szerepel B kezdetű hardveralapú e-pénztárgép-engedély.

Összegzés

A száz vállalkozásnak meghirdetett e-pénztárgép-tesztprogram érdekes forgalmazói kezdeményezés volt, amely valós használati tapasztalatokat kívánt gyűjteni három fejlesztés alatt álló hardveralapú modellről.

A program legfontosabb szakmai korlátja, hogy egy tesztkészülék nem azonos egy engedélyezett pénztárgéppel. A T kezdetű AP-szám kizárólag tesztelési vagy oktatási használatot enged, az éles nyugtaadást továbbra is külön, szabályos rendszerrel kell teljesíteni.

A meghirdetett ingyenes készülék, az egy hónapos próba és az első ötszáz vásárlónak ígért kedvezmény magánjogi, kereskedelmi feltétel volt. Ezek teljesülését nem a NAV, hanem a gyártóval vagy forgalmazóval kötött szerződés biztosíthatta.

Egy ilyen tesztprogram akkor értékes, ha átlátható, jogszerű, megfelelően dokumentált, és a résztvevő pontosan tudja, mely műveleteket végezheti a tesztgéppel. A végleges piaci státuszt továbbra is kizárólag a NAV által kiadott és nyilvánosan ellenőrizhető forgalmazási engedély igazolja.

Források: PénztárgépNagyker.hu – a 100 vállalkozásos tesztprogram eredeti felhívása , 8/2025. (III. 31.) NGM rendelet , NAV – E-pénztárgép forgalmazási engedélyek , NAV – E-pénztárgép bizonylattesztelési forgatókönyv